Gyűjtemények

A különféle gyűjtemények elhelyezése egy idő után gondot okozhat. Megválni nem akarunk tőlük, de tárolni sem mindig tudjuk úgy, ahogy szeretnénk. A helyhiány vagy a szervezetlenség a legfőbb ok.

Vannak olyan gyűjtemények, melyek tárolási módszere elég kézenfekvő: ilyenek például a könyvek, bélyegek, DVD-k, stb. Ezeknek a rendes könyvespolcon, a TV alatti szekrényben vagy a kávézóasztal aljában találhatunk helyet. Bepolcozhatjuk akár a lépcső alatti vagy az ajtó feletti holt tereket is. De a speciálisabb, vagy a lakáson belüli kiállításra szánt gyűjteményekkel már nehezebb a helyzet. Hozzájuk méltó módot kell találni a megmutatásukra, ne csak egy fiók mélyéről húzzuk elő, mikor épp vetnénk rá egy pillantást.

Szobrok, kerámiák, üvegtárgyak jól mutatnak egy kifejezetten erre a célra készülő keskenyebb polcon, melyet felülről spotlámpák vagy LED világítanak meg. Ugyanígy alkalmas lehet erre gipszkartonból készült falfülke-sor is.

A makettek, modellek számára lehet kapni nekik készült, falra erősíthető rekeszes tárolókat. De könnyedén megtervezhetjük és elkészíthetjük mi magunk is, fa és némi festék felhasználásával.

A különféle festmények, metszetek, rajzok esetében arra kell vigyázni, hogy olyan falfelületre kerüljenek, ahol nem éri őket közvetlen napfény, mert attól károsodnak. Célszerű üveglapot is tenni a keretükbe a por ellen, ha megoldható.

Kisméretű tárgyak gyűjtésénél (ásványok, külföldi szuvenírek, órák, stb.) jó megoldás lehet, ha egy helyre, mintegy csendéletként állítjuk ki őket. Akár egy komód tetején, TV feletti vitrinben vagy a dohányzóasztal üveglapja alatt. Csoportosíthatjuk a tárgyakat szín, stílus, téma vagy forma szerint is. Ne csak a nappalit tekintsük erre megfelelő helyszínnek, kirakhatjuk őket az előszobában, fürdőben (pl. kagylókat, köveket), hálóban is.

Fontos, hogy soha ne essünk túlzásba! Ne foglalják el a szoba minden szabad sarkát a gyűjtemény darabjai – hacsak nincs erre egy külön helyiségünk. Amikor egy gyűjtemény már túl nagyra nőtt, próbáljunk meg szortírozni: csak azokat tegyük ki, amelyek a legszebbek vagy valamiért a kedvenceink. A többi elfér egy dobozban is a szekrényben.

Ha nem tudjuk, hogyan optimalizálhatnánk a meglévő helyet ennek megfelelően, vagy milyen módon mutathatnánk meg legjobban kincseinket, kérjük lakberendező segítségét.

Tavasz

Nemsokára itt a tavasz. Otthonunkba is bevarázsolhatjuk az évszakra jellemző vidám színeket – akár egész évre is.

Ha szemügyre veszünk egy tavaszi virágoskertet, láthatjuk, hogy az élénkzöld rengeteg árnyalata adja a hátteret az első virágok rikító színeinek. Leggyakrabban a kankalin sárga, fukszia, fehér, rügyzöld, élénkpiros és égszínkék fordul elő. Ezek önmagukban is hatásosak a lakásban, hogyan lehet hát mindegyiket megjeleníteni az igazi tavaszi hangulatért?

A legjobb megoldás erre a fehér használata. Semleges háttérelemként tökéletesen összhangba lehet hozni vele a sok élénk színt. Fessük fehérre (vagy törtfehérre) a falakat, a nagyobb bútorokat is ilyen anyaggal húzzuk be, padlónak pedig válasszunk semleges világosat, ha a fehéret ide már túl soknak találjuk. Az ékszerszerű színeket pedig használjuk díszítésre és kiemelésre. Legyenek ragyogóak a díszpárnák, vázák, képek, szőnyegek. Ne feledkezzünk meg az igazi, tavaszt idéző virágokról sem! Akár vágott, akár cserepes virággal töltjük meg a lakást, a legfontosabb a szín és az illat. Ennek az enteriőrnek az előnye, hogy ha meguntuk az összeállítást vagy évszakonként változtatnánk azt, akkor nagyon könnyen meg tudjuk tenni a semleges háttér miatt.

Ha bátrabbak vagyunk, vagy hosszú távra kívánjuk ezt a hangulatot megőrizni, esetleg jobban követni a természetet, akkor mi is használhatjuk a zöldet összefogó színnek. Ne féljünk tőle, ami a kertben működik, az a lakásban is fog! Fessük meleg, friss zöld árnyalatúra a falakat, kárpitoztassunk be egy-két nagyobb bútort zöld, vagy zöld mintás szövettel. Ekkor a padlónak válasszunk melegebb, középbarna tónust, ami szimbolizálhatja akár a termőföldet is. Majd a színkavalkádot itt is a kiegészítőkön és a virágcsokrokon hívjuk életre. Egy ilyen helyiségbe belépve mindenkinek mosolyogni támad majd kedve. 

Sokan félnek az élénk színektől, bizonytalanok azok használatával kapcsolatban, mikor az otthonukról van szó. De ha mégis kedvenc virágaink hangulatát szeretnénk látni minden nap, kérjük lakberendező segítségét a megfelelő összeállításhoz.

Montázs

Ha valaki lakberendezőt fogad fel, legtöbbször csak egy dologban biztos: mit szeretne érezni, amikor belép a kész lakásba. Nem biztos a színekben, bútorokban sem, csak látott valahol valamit, ami nagyon megtetszett neki. Az ÉRZÉS tetszett meg benne.

Ennek kifejezésében és jobb megértésében játszik nagy szerepet a lakberendezésben a montázskészítés. De mért ne tehetnénk meg ezt mi magunk is? Kétféle módon is hozzá láthatunk:

1. Számos olyan „tárgy” van a képzeletünkben, amiket mind szeretnénk viszontlátni a kész térben. Ilyenek például a textilek, festékminták, fotók bútorokról vagy lámpákról. Egyiknek a színe tetszik, másiknak a formája, harmadiknak a mintázata. Vagy épp pontosan azt/olyat akarunk mi is. Ezeket mind felerősíthetjük például egy A3-as kartonlapra. Összerendezhetjük és megnézhetjük, hogyan mutatnak majd együtt. Képet kaphatunk az egy térbe kerülő „mindenféléről”.

2. Egy bizonyos stílust vagy hangulatot akarunk megragadni. Itt már nem kell valódi lakberendezési tárgyakat, anyagokat használni. Bármi alkalmas, aminek megfelelő kisugárzása van. Az interneten is vadászhatunk képekre vagy kivághatjuk újságokból. Ezek ugyan ábrázolhatnak egy teljes enteriőrt, de akár csak egy virágcsokrot, plüssmackót, könyvborítót, stb. is. A végcél a HANGULAT.

Álljunk neki bátran, bármelyik variációnak. Amellett, hogy remek móka, alkalmas további ötletgyűjtésre és a rengeteg „ez tetszik” dolog rendszerezésére is.

Tárolás

Mindenkinek okozott már gondot a tárolás, a tároló helyek hiánya. Ha ez a jelenség állandósul és negatívan hat mindennapjainkra, érdemes végre tenni valamit a megoldásért.

Először is: rakjunk rendet! Ez ugyan közhely, de nagyon igaz. Mindent tegyünk a helyére, vagy legalábbis oda, ahol a helye lenne, ha beférne. Majd szánjunk rá pár estét vagy egy hétvégét, hogy szelektáljunk. Dobjunk ki, adjunk el, ajándékozzunk el mindent, amire már nincs szükségünk: ősrégi számlák, évek óta nem hordott ruhák, törött játékok, felhalmozódott nylon zacskók, stb. Ha csak ennyit is megteszünk, meglepődve tapasztalhatjuk, mennyi hely szabadul fel a házban, lakásban! Fiókok, polcok állnak majd üresen.

Ekkor nézhetünk további tárolóeszközök után. Ezek segítenek az összetartozó holmik egy helyen tartásában. Vonatkoztassunk el azonban az eredeti funkciótól, mert majdnem bármiből lehet mutatós tároló, amit még a szekrényajtó mögé sem kell elrejteni. Például egy kalapdobozban tarthatjuk a szortírozásra váró családi fotókat. Egy bögréből lehet tolltartó, szebb befőttesüvegbe tehetjük a sminkvattát, kaspóba tartalék fürdőszobai kellékeket, régi kekszes dobozba varróeszközöket, fedeles fűszeres üvegbe csavarokat/szögeket és még sorolhatnánk. Mindegyiket külön fel is díszíthetjük a stílusunknak megfelelően. Zárt, egyforma dobozok esetén célszerű felcímkézni őket, hogy kinyitás nélkül is lássuk, mit tartalmaznak.
Ha jó a kézügyességünk, magunk is varázsolhatunk egy cipősdobozból vagy hobbiboltos fadobozból csinos tárolót, némi festék és csomagolópapír segítségével. Ha nem, akkor készen is megvehetjük a különféle méretű, alakú és színű díszdobozokat, speciális tárolókat. A fiókokba tehetünk plusz tartót az apró tárgyaknak, például olyat, ami eredetileg nyakkendőknek vagy teafiltereknek készült. A gyerekek holmijait is könnyebb így szortírozni és rászoktatni őket a rendre, rendszerességre.
Van, hogy nagyobb a baj: például szekrényhiány, vagy amikor többen élnek kis helyen. Ilyen esetben kérhetjük lakberendező segítségét, aki megtervezi a méretre készülő tároló helyeket, átszervezi a teret a jobb kihasználás érdekében, testre szabja a szobákat a valós funkcióknak és a bennük élők igényeinek megfelelően.

Színegyensúly

Egy enteriőrben a stílus mellett a színek egyensúlya is nagyon fontos tényező. Általában három fő színt szoktunk beválasztani egy szoba színpalettájába. Természetesen a szivárvány minden színe jelen lehet emellett (gondoljunk a könyvek gerincére, az emlékbe kapott csecsebecsék sokféleségére), de a hangulatot ezek határozzák meg. Példának vegyünk egy klasszikus színkombinációt: csokoládébarna – világoskék – krémszín.

Ha mindhármat azonos arányban adagoljuk, akkor nem lesz meghatározó a végeredmény, nem lesz fókuszpontunk sem és a szem csak körbejár a szobában. De ha kicsit eltoljuk az arányokat mindjárt kellemesebbé válik az összkép.

Mindez egy szoba esetében azt jelenthetné, hogy három fal és a parketta lehet barna (még ha más árnyalat is), a főfal világoskék, a kiegészítők (pl. függöny és dísztárgyak) pedig krémszínűek. Vagy ha semlegesebb végeredményt szeretnénk, akkor a falak és a szőnyeg legyen krémszínű, a függöny és a kanapé kék vagy kék mintás, a fa bútorok/képkeretek pedig csokoládébarnák. Minden esetben jó ötlet olyan tárgyakat is betenni, melyek mindhárom színt magukba foglalják (pl.: díszpárna, váza). 

Amikor kiválasztottuk kedvenc színeinket, akkor azon túl, hogy passzolnak-e egymáshoz, érdemes azt is megnézni, milyen arányban célszerű felhasználni őket a megfelelő hatás eléréséhez. Ha valaki bizonytalan, kérje lakberendező-színtanácsadó segítségét. Ilyen esetben akár egy-két órás konzultáció is elegendő lehet.