Az
1610-1793 közötti időszak Franciaországban jellemző
belsőépítészeti stílusait összefoglaló néven
Lajos-stílusoknak nevezzük, az akkor uralkodó négy király után.
XIII.
Lajos (1601-1643) időszaka alatt a barokk még nem forrott ki
Franciaországban, a reneszánsz hatása erős volt. Éppen ezért a
belső terek még visszafogottabb díszítésűek voltak. A bútorok
ugyan dúsan faragottak, de természetes színűek és nagyméretűek.
Az építészeti elemek a meghatározók rajtuk. A székek
kárpitozottak és többségük már nem összecsukható. A királyi
székhely ekkor a Louvre volt. Csak uralkodása vége felé kezdte
éreztetni a hatását a barokk irányzat.
XIV.
Lajos (1638-1715), a Napkirály a pompa megszállottja volt. A barokk
az ő uralkodása alatt érte el tetőpontját. A minél több
díszítő motívum aranyozás és egzotikus anyag használata volt a
cél minden művészeti irányzatban. Ő építtette át a
Versailles-i kastélyt az egész világon híres királyi palotává.
A bútorok terén a legismertebb Boulle neve, akit a róla elnevezett
berakás tett híressé. Előszeretettel használt aranyozott
bronzot, teknőspáncélt, sárgarezet, nemes faanyagokat. Az
építészetben Mansard alkotott maradandót. Őt főként a nevét
viselő tetőszerkezet megoldás révén ismerjük. A kertek szépsége
Le Nôtre munkásságához köthető. A mértanilag rendezett
virágágyások, szökőkutak, hosszú sétányok ma is csodás képet
mutatnak. A Versailles-i palota színpompás freskói és
falfestményei Le Brun-nek köszönhetők.
XV.
Lajos (1710-1774) a Napkirály dédunokája volt. Korának stílusa a
rokokó, melyet a túldíszítettség, a kagyló motívumok, a
chinoiserie, a nőies belső terek jellemeztek. A divatot két
leghíresebb szeretője, Madame Pompadour és Madame Du Barry
diktálta. Megindult a porcelángyártás, a csipkemanufatúrák és
selyemszövők támogatása a minél pompásabb anyagokért, melyek
vetekedtek a drága külföldi árukkal. A falakat kárpitozással
vagy tapétával borították, a bútorokat lakkozták, festették, a
C és S betűket formáló díszítéséket szinte mérték nélkül
használták.
XVI.
Lajos (1754-1793) uralkodása a klasszicizmus időszakára esett. A
Pompei-i ásatásokon előkerült ókori római épületek, szobrok,
használati tárgyak nagy hatással voltak a kor emberére. A
fojtogató túldíszítettséget visszafogottabb stílus követte: az
ókori építészet díszítőelemeit ismét felhasználták, a
bútorok formái letisztultabbak lettek, a vonalak kiegyenesedtek.
Még az öltözködésben is a kissé kényelmesebb ruházat felé
fordultak. A vidéki élet idealizált szépségeit megjelenítő
mintákat, díszítéseket használtak a textileken, porcelán és
egyéb használati tárgyakon.
A
forradalom kitörése vetett véget a Lajos-stílusoknak és
Franciaország régi rendjének egyaránt. A több évig tartó
fejetlenség és terror alatt számtalan épület, festmény, értékes
szobor, porcelán, stb. semmisült meg a csőcselék szándékos
rongálása, gyújtogatása során. Ezek örökre elvesztek az utókor
számára.
Szerencsére
elég forrás és kép áll rendelkezésre ahhoz, hogy a
Lajos-stílusok bármelyikébe bele tudjon szeretni valaki és azt
meg akarja valósítani saját otthonában is. Kicsit felfrissítve
és a mai házak/lakások méretéhez igazítva, egy jó lakberendező
segíthet valóra váltani ezt az álmot is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése